Aktuális látnivalók

Jelenleg az oldal átalakítás alatt áll. Remélem, hamarosan fel fogom tölteni a valóban aktuális eseményekkel.

Eseménynapló

2009. szeptember 4.
A Szaturnusz gyűrűrendszerének átfordulása 16 órakor. Ettől kezdve a gyűrűrendszer északi oldalára fogunk rálátni. Ekkor a bolygó 12°-os keleti elongációban lesz, sajnos emiatt nincs esély megfigyelésére.

2009. augusztus 15.
A Jupiter bolygó szembenállása a Bak csillagkép keleti részében: a bolygókorong mérete eléri a 48,9"-t, fényessége -2,9 magnitúdó lesz.

2009. március 9.
A Szaturnusz bolygó szembenállása az Oroszlán csillagkép keleti részében: a bolygókorong mérete eléri a 19,7"-t, fényessége 0,5 magnitúdó lesz. A gyűrűrendszerre való rálátás igen lapos, bár nem teljesen oldalnézeti (-2,1"/17,6").

2008. december 30.
A Szaturnusz gyűrűrendszerére való leglaposabb rálátás (-1,1"/16,3"), melynél már majdnem vonalszerűnek fog látszani kisebb távcsövekben.

2008. december 1.
A Hold elfedi a Vénusz bolygót. A Hold fázisa 13% körüli, növekvő. Várhatóan hamuszürke fény is látszani fog. A sötét oldalon való belépés szürkületben, kb. 10 fokos horizont feletti magasságban játszódik, a kilépés pedig holdnyugta előtt. A ritka látványhoz hozzá járul a Vénusztól északra, kb. 2 fok távolságra lévő -2,0 magnitúdó fényes Jupiter is. A Vénusz fényessége -4,1 magnitúdó, mérete 16,6", kb. 57 másodpercig tart a bolygó korongjának belépése a Hold mögé.

A bolygó belépése a Hold mögé: 17:24
A bolygó kilépése a Hold mögül: 18:25

A fedést az Szegedi Tudományegyetem Béke-épületének tetejéről figyeltem meg az MCSE szegedi helyi csoportjából tekintélyes számú résztvevővel. A belépés körül sajnos nem nekünk kedvezett a szerencse, de szerencsére a belépés után mintegy 20-25 perccel lassan kiderült a délnyugati égbolt. Csodás látvány volt a 15×70-es látcsőben a Hold sarlója, a sötét részen pedig nagyon erős volt a hamuszürke fény. Ezt a látványt még a nem messze látszó Jupiter szépen kiegészítette. A kilépés a vártnál valamivel hamarabb következett be, a világosnarancs holdsarló déli végéhez közel egyszer csak fény gyúlt, és megjelent a ragyogó fehéressárga Vénusz is, mely a kilépés után egy perccel elkezdett lassan elválni a sarlótól. Szabad szemmel is lenyűgöző látvány volt. A 15×70-es látcsőben a kis Vénusz-korong fázisát nem sikerült észlelnem. Ekkor már jól látható volt a légköri refrakció is: az idő előrehaladtával egyre vörösödött, barnult a Holdsarló, és egyre inkább valami bumerángféle alakká torzult. Végül a Vénuszt legutoljára a látóhatár fölött 6 szögperccel láthattam, mint halványvörös fényfoltocska. Kb. 5 perccel később pedig a Holdból is már csak egy bizonytalan, barnás fényoszlop maradt. Nagyszerű élmény volt 6 emelet magasságból megfigyelni ezt a fedést.

2008. augusztus 16.
Részleges holdfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a részlegesség mértéke 80,6% lesz (holdátmérő értékben). A Hold a földárnyék északi részén fog áthaladni, emiatt szinte kizárólag csak az legészakabbi világosabb területek nem fognak árnyékba merülni, a mélyebben árnyékban lévő déli világos területek majdnem olyan színgazdagok lesznek mint teljes fogyatkozásokkor. A holdfogyatkozás este fog lezajlani, így hálás bemutatótéma lesz.

A részlegesség kezdete: 21:35,5
Maximum: 23:10,1
A részlegesség vége: 00:44,5

Most először fotografikusan is próbáltam megörökíteni a fogyatkozást; képek és rövid beszámoló itt érhető el.

2008. július 9.
A Jupiter bolygó szembenállása a Nyilas csillagképben: a bolygókorong mérete eléri a 47,3"-t, fényessége -2,7 magnitúdó lesz.

2008. május 10.
A Hold elfedi a Mars bolygót. A fedés ideje alatt a Hold kb. 50 fokos horizont feletti magasságban lesz látható. A Hold fázisa 33% körüli, növekvő. A Mars fényessége 1,3 magnitúdó, mérete 5,5" (fázisa kb. 91%), kb. 13 másodpercig tart a bolygó korongjának belépése a Hold mögé. A fedés nappal játszódik le.

A bolygó belépése a Hold mögé: 14:16
A bolygó kilépése a Hold mögül: 15:26

A belépés és kilépés alatt felhőben volt a Hold, de a kilépés után rövid idővel többször is láthatóvá vált a Hold. Habár egy kicsit keresgélni kellett, távcsövemmel hamar megtaláltam a Hold mellett a (még nappali égen is) vörös bolygót! 83× nagyítás mellett jól láthatóan fázist mutatott a bolygókorong, déli része egy kicsit még sötétebb is volt.

2008. április 13.
A Hold elfedi a Praesepe csillaghalmazt. A halmaztagok belépése 20 óra után, szürkületben kezdődik meg a Hold sötét oldalán, kb. 60 fokos horizont feletti magasságnál, a halmaztagok kilépése a világos oldalon, 23 óra után történik. A Hold fázisa 74% körüli, fogyó.

2008. március 12.
A Hold északnyugatról súrolja a Pleiadok csillaghalmazt, elfedi a 18 Tau jelű csillagot. Belépés a sötét oldalon 19 órakor kb. 50 fokos horizont feletti magasságnál. A Hold fázisa 31%, növekvő.

2008. február 24.
A Szaturnusz bolygó szembenállása az Oroszlán csillagkép középső részében: a bolygókorong mérete eléri a 20,0"-t, fényessége 0,2 magnitúdó lesz. A gyűrűrendszerre való rálátás már meglehetősen lapos (-6,6"/17,8").

2008. február 21.
Teljes holdfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a teljesség 51 percig fog tartani. A fogyatkozás maximumakor a Hold teljes földárnyék szélétől 3' távolságra tartózkodik (a fogyatkozás mértéke 111,2% holdátmérő értékben). A Hold a földárnyék déli részén fog áthaladni, így a Hold várhatóan igen kontrasztos lesz a fogyatkozás alatt (a sötétebb északi rész jobban, a világosabb déli rész kevésbé sötétedik). A holdfogyatkozás hajnalban zajlik, a Hold horizont feletti magassága kb. 40 fok a részlegesség kezdetekor (a teljes árnyékból kilépés szürkületben fog zajlani). A Hold az Oroszlán csillagképben fog tartózkodni, a Regulusszal és a Szaturnusszal alkot háromszöget.

A részlegesség kezdete: 02:42,8
A teljesség kezdete: 04:00,4
Maximum: 04:26,1
A teljesség vége: 04:51,1
A részlegesség vége: 06:09,1

Az országban változóan felhős, fátyolfelhős időjárás mellett lehetett megfigyelni a jelenséget. Itt van róla leírásom.

2007. december 25.:
A Mars bolygó szembenállása az Ikrek csillagképben: a bolygókorong mérete eléri a 15,8"-t, fényessége -1,6 magnitúdó lesz.

2007. december 24.:
A Hold elfedi a Mars bolygót. A fedés ideje alatt a Hold kb. 25 fokos horizont feletti magasságban lesz látható. A Hold fázisa 100%. A Mars fényessége -1,6 magnitúdó, mérete 15,8", kb. 63 másodpercig tart a bolygó korongjának belépése a Hold mögé.

A bolygó belépése a Hold mögé: 04:53
A bolygó kilépése a Hold mögül: 05:16

Az egész országot ködfelhőzet fedte, mely összesen több mint két hétig szomorította el az amatőrcsillagászokat. Egy Makszutov fórumon szerveződött kis csapatnak mégis megadatott, ami senki másnak nem: a Kékes-tetőről végigcsodálhatták ezt a jelenséget.

2007. december 21.:
A Hold elfedi a Pleiadok csillaghalmazt (Taygeta, Asterope). A halmaztagok belépése 22:30 körül kezdődik meg a Hold sötét oldalán, több, mint 60 fokos horizont feletti magasságnál, a halmaztagok kilépése a világos oldalon, 1 óra előtt történik. A Hold fázisa 93% körüli, növekvő.

2007. november 29.:
A Hold elfedi a Praesepe csillaghalmaz északi részét. A halmaztagok belépése 2 óra körül kezdődik meg a Hold világos oldalán, kb. 50 fokos horizont feletti magasságnál, a halmaztagok kilépése a sötét oldalon, 5 óra előtt történik. A Hold fázisa 74% körüli, fogyó.

2007. október 27/28.:
A Hold elfedi a Pleiadok csillaghalmazt (Celaeno, Taygeta, Maia, Asterope). A halmaztagok belépése 1 óra körül kezdődik meg a Hold világos oldalán, több, mint 60 fokos horizont feletti magasságnál, a halmaztagok kilépése a sötét oldalon, 3 óra előtt történik. A Hold fázisa 95% körüli, fogyó.

2007. október 24.:
Nagy meglepetésünkre a 17P/Holmes üstökös hatalmas, majdnem 15 magnitúdós kitörést produkált, melynek köszönhetően az üstökös több, mint egy hónapon keresztül kb. 2,5 magnitúdó fényes volt. Kezdetben a Perzeusz csillagkép északi részén tartózkodott (a 43 Persei közelében), majd egyre gyorsabban DNy-i majd DK-i irányban haladt az égbolton. November 17-e körül vonult el a Perzeusz alfája (és a Melotte 20 jelű nyílthalmaz) mellett, 2008. január 22-én pedig az Algol mellett. Az üstökös kitörése miatt ledobódott anyag nagy része kb. egy időben távozott, de a kitörés után pár hétig még látható volt egy külső anyaggyűrű is. Fényképeken (és egyes megfigyelők szerint látcsövekkel is) látszott a későbbiekben csóva.
A kitörés után én először november elsején, este 8 óra körül láttam az üstököst a pár hónapja vásárolt Celestron márkájú 150/750-es Newtonnal. Igen szokatlan látványa volt: olyan volt mint egy gigantikus, fényes planetáris köd! Majndem szabályos korong alakja volt, melynek külső része egy fényesebb gyűrű volt, ahonnan befelé halványodott, majd a belső 2/5 része ismét fényesedett. A belső, fényesebb résztől jól elkülönülve 9 magnitúdós, csillagszerű mag volt látható; ekkor a legszebben 83× nagyítással mutatott, mérete 13-14' lehetett. Ekkortájt már szabad szemmel nézve is elkezdett kiterjedést mutatni az üstökös. November 5-i megfigyelésemkor már sokkal egyértelműbben látszott, hogy melyik az üstökös nap felőli része. Ugyanis itt sokkal élesebb volt az anyaggyűrű határa, míg az ellenkező oldalon 5' vastag volt az átmenet az égi háttérbe, és ebbe az irányba jól láthatóan meg is nyúlt az anyaggyűrű. A mag ekkor már csak 11 magnitúdós volt, de azért még így is jól lehetett látni - a belső tartomány nap felé néző határánál. Ekkor az üstökös átmérője már 22-23' volt. Legutoljára 2008. január végén kerestem fel 15×70-es látcsővel, nagyon alacsony volt a felületi fényessége.
A belső tartomány a későbbiekben (november végétől) kb. 3 részre tagolódott, de ezek a részek viszonylag gyenge kontrasztúak voltak. Az üstökös december közepéig a Fiastyúkkal vállvetve uralta a téli égbolt zenitjét, lassan halványodott és növekedett. November végétől némileg lassult a növekedése, de így is meghaladta a másfél fokos méretet ekkor. December közepétől január elejéig hosszú felhős időszak következett, ami után csak sokat halványodva láthattuk viszont az üstököst. Fotografikusan még 2008 őszéig is követték az üstököst, melynek ekkor már csak a magja körül maradt egy kevés a kitöréskor kidobott anyagából.

2007. augusztus 7.:
A Hold elfedi a Pleiadok csillaghalmazt (Celaeno, Taygeta, Maia, Electra, Asterope). A halmaztagok belépése 2 óra előtt kezdődik meg a Hold világos oldalán, kb. 20 fokos horizont feletti magasságnál, a halmaztagok kilépése Magyarországról a szürkületben, 3:30 után látható. A Hold fázisa 38% körüli, fogyó.

2007. június 18.:
A Hold elfedi a Vénusz bolygót. A fedés ideje alatt a Hold kb. 55 fokos horizont feletti magasságban lesz látható. A Hold fázisa 15% körüli, növekvő. A Vénusz fényessége -4,4 magnitúdó, mérete 26,4" (fázisa kb. 44%), kb. 68 másodpercig tart a bolygó korongjának belépése a Hold mögé. A fedés nappal játszódik le.

A bolygó belépése a Hold mögé: 16:34
A bolygó kilépése a Hold mögül: 17:55

Magát a fedést sajnos nem sikerült megfigyelnem, a Holdat felhők takarták. A kilépés után nem sokkal viszont mindkét égitest láthatóvá vált, a 114/900-as Newton távcsövemmel 60×, 45× és 28× nagyítás mellett figyeltem meg őket. A Hold mellett a Vénusz még nappali égen is gyönyörű volt (ragyogó fehér), bőven túlszárnyalta a Hold felületi fényességét. Másfél órán át néztem a Vénuszt és a mellőle lassan távolodó Holdat.

2007. június 6.:
A Jupiter bolygó szembenállása a Kígyótartó csillagképben: a bolygókorong mérete eléri a 45,7"-t, fényessége -2,6 magnitúdó lesz.

2007. június 1.:
A Vesta nevű kisbolygó igen kedvező szembenállása. A kisbolygó a Kígyótartó csillagkép DNy-i részében fog tartózkodni, fényessége 5,4 magnitúdó lesz, így szabad szemes megfigyelését (!) is meg lehet kísérelni. Térkép itt elérhető.

Akármennyire is szerettem volna megfigyelni, elmulasztottam a kisbolygó szembenálláskori megfigyelését.

2007. május 22.:
A Hold elfedi a Szaturnusz bolygót. A fedés ideje alatt a Hold kb. 35 fokos horizont feletti magasságban lesz látható a nyugati égbolton. A Hold fázisa 39% körüli, növekvő. A Szaturnusz fényessége 0,5 magnitúdó, mérete 17,7", kb. 37 másodpercig tart a bolygó korongjának belépése a Hold mögé. A fedés még az esti szürkületben kezdődik, a Hold sötét oldalán játszódik le, a 8,4 magnitúdós Titan fedésére kb. 3,5 perccel később kerül sor.

A bolygó belépése a Hold mögé: 21:31
A bolygó kilépése a Hold mögül: 22:37

Nagyon rossz, párás és nyugtalan égbolton némi késéssel sikerült megfigyelni a bolygó kilépését a Hold mögül.

2007. március 3/4.:
Teljes holdfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a teljesség 74 percig fog tartani. A fogyatkozás maximumakor a Hold teljes földárnyék szélétől 7' távolságra tartózkodik (a fogyatkozás mértéke 123,7% holdátmérő értékben). A Hold a földárnyék északi részén fog áthaladni, így a Hold sötétebb része kevésbé, a hold világosabb része erősebben elsötétedik. A holdfogyatkozás éjfél körül fog lezajlani, így végig magas horizont feletti magasságban lesz megfigyelhető. A Hold az Oroszlán csillagképben fog tartózkodni, megközelíti az 56 Leonis csillagot, legkisebb távolságuk kb. 6' lesz (a csillag 5,8 magnitúdó fényességű).

A részlegesség kezdete: 22:30,0
A teljesség kezdete: 23:44,0
Maximum: 00:20,9
A teljesség vége: 00:58,2
A részlegesség vége: 02:11,9

Életemben ez volt eddig a legszebb holdfogyatkozás, mély benyomásokat tett rám. Itt van a leírásom róla.

2007. március 2.:
A Hold elfedi a Szaturnusz bolygót, a bolygó a Hold déli része által kerül fedésbe. A fedés ideje alatt a Hold kb. 20 fokos horizont feletti magasságban lesz látható. A Hold fázisa 97% körüli, növekvő. A Szaturnusz fényessége 0 magnitúdó, mérete 20,2", kb. 54 másodpercig tart a bolygó korongjának belépése a Hold mögé. A 8,1 magnitúdós Titan fedésére kb. 2,5 perccel később kerül sor.

A bolygó belépése a Hold mögé: 03:40
A bolygó kilépése a Hold mögül: 04:19

Nem maradtam fenn érte, de az időkép.hu archívuma szerint nem is láthattam volna. Az egész országban nagyon felhős volt ekkor az idő.

2007. február 23/24.:
A Hold elfedi a Pleiadok csillaghalmazt (Celaeno, Taygeta, Maia, Asterope). A halmaztagok belépése 0 óra előtt kezdődik meg a Hold sötét oldalán, kb. 12 fokos horizont feletti magasságnál, a halmaztagok kilépése Magyarországról már nem látható. A Hold fázisa 46% körüli, növekvő.

2007. február 11.:
A Szaturnusz bolygó szembenállása az Oroszlán csillagkép nyugati részében: a bolygókorong mérete eléri a 20,2"-t, fényessége -0,0 magnitúdó lesz.

2006. december 4.:
A Hold elfedi a Pleiadok csillaghalmazt (Electra, Celaeno, Maia, Merope, Alcyone, Atlas, Pleione). A halmaztagok belépése 4 óra körül kezdődik a Hold sötét oldalán, a kilépés 6 óra után fejeződik be. A Hold fázisa 99% körüli, növekvő.

2006. szeptember 12.:
A Hold elfedi a Pleiadok csillaghalmaz DK-i részét (Merope, Alcyone, Atlas, Pleione). A halmaztagok belépése a Hold világos oldalán történik közvetlenül holdkelte időpontjától (kb. 21:00 és 21:25 között), a halmaztagok kilépése viszont nagyobb horizont feletti magasságnál fog látszódni (23 óra körül). A Hold fázisa 67% körüli, fogyó.

Meg akartam figyelni, de sajnos lemaradtam róla (mint ahogy a többi hasonló eseményről is a későbbiekben).

2006. szeptember 7.:
Részleges holdfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a részlegesség mértéke 18,9% lesz (holdátmérő értékben). A Hold a földárnyék déli részén fog áthaladni, emiatt az amúgy is sötétebb északi területek fognak a teljes árnyékba kerülni. A holdfogyatkozás koraeste fog lezajlani, így hálás bemutatótéma lesz.

A részlegesség kezdete: 20:05,4
Maximum: 20:51,3
A részlegesség vége: 21:37,8

Magyarországról a Hold kb. 18:58 és 19:23 között fog kelni, így a fogyatkozás kezdetben kis horizont feletti magassággal fog zajlani, ezért érdemes olyan megfigyelőhelyet választani, ahol a keleti és a délkeleti égboltrész nincs kitakarva.

A fogyatkozás alatt az Uránusz a Holdtól nagyjából 3 fokkal nyugatra fog látszódni (fényessége ekkor 5,7 magnitúdó), a lambda és 78 Aquarii-val alkot háromszöget. A fogyatkozás alatt a Holdtól északra egy 8,3 magnitúdós csillag közelsége, ill. súroló fedése (Magyarország DK-i részén) figyelhető meg.

A fogyatkozást sikerült megfigyelnem, itt elérhető a megfigyelésem.

Vissza a Cikkekhez